Ha a szabadság kellemes eltöltése a cél, vannak olyan földrészek, országok, ahová csak meghatározott védőoltások beadásának igazolásával engedik be a járványügyi hatóságok az embert. A védőoltásokról kérdeztük dr. Jakab Dezső főorvost, egészségbiztosítási orvos-szakértőt.
- Melyek azok az országok, ahová az utazás előtt gondoskodnia kell az utasnak valamilyen védő oltás beadatásáról? Elérhető-e ezekről az országokról valahol egy lista?
- Inkább úgy fogalmaznám meg a kérdést, hova nem kell. Ezek az országok: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália. Az összes többi ország esetén utazás előtt mindenképpen érdeklődjünk a Nemzetközi Oltóközpontban (https://oltokozpont.hu/hu/kapcsolat ) a szükséges védőoltások felől.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az Egyesült Államokba, Kanadába tanulmányi célból utazóknak, illetve az Egyesült Államokba letelepedési vízumot igénylőknek kötelezően kell igazolni bizonyos védőoltások meglétét a nemzetközi oltási bizonyítvány segítségével, amit szintén a Nemzetközi Oltóhelyeken állítanak ki.
- Ha a betegségek szempontjából tekintjük a kérdést, tematizálhatóak-e a külföldi utazás előtt állók számára az, hogy - ha például trópusi országba megy - milyen betegségek ellen kell magát beoltatni?
- A legfontosabb utazással kapcsolatos betegségek a következők:
Sárgaláz
A sárgaláz szúnyog csípésével terjedő betegség. Az oltás kötelező az Afrikába, Közép és Dél-Amerika trópusi övezeteibe utazóknak. Az oltásmeglétét az érintett országok ellenőrzik, érvényes oltási papír nélkül nem engednek beutazni.
Hepatitis A
A hepatitis A, azaz a fertőző májgyulladás főleg ott elterjedt betegség, ahol nincsenek meg a megfelelő higiénés feltételek. Szennyezett vízzel, élelmiszerrel, illetve közvetlen érintkezés útján terjed. A luxusszállodákban nyaralók is gyakran megfertőződnek. Erre példa a 2004 szeptemberében Egyiptomban nyaraló német turisták között kitört járvány.
Hastífusz
Ez is bárhol előfordulhat, ahol a higiéniai feltételek elégtelenek, az ivóvízellátás nem megfelelő.
Tetanusz
A tetanuszfertőzés a világon mindenütt előfordul, elsősorban a földdel szennyezett seb elfertőződése okozza. Gyermekkorában mindenki megkapja a tetanusz elleni teljes oltási sorozatot, ezért azoknak ajánlatos, akik tíz évnél régebben kaptak utoljára tetanuszoltást.
Diftéria
A tetanuszhoz hasonlóan a diftéria, azaz a torokgyík ellen is mindenki kap csecsemőként oltást. Felnőttek esetében tízévenként szükséges emlékeztetőoltást adni. A tetanusz és diftéria elleni oltóanyagot kombinált oltásban kaphatjuk meg, hatása 10 évre szól.
Hepatitis B
Fertőzött testváladékkal, (vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal, nyállal)terjed a hepatitis B vírusa. A fejlődő országokban nagyobb a lakosságátfertőzöttsége, így nagyobb a nemi kapcsolattal, vagy orvosi beavatkozással történő fertőzések kockázata. Tetoválás, kábítószerezés, akupunktúra, piercing is lehet a fertőzés okozója, még hazánkban is!
Kolera
Az utazók számára általában nem jelent veszélyt a kolera, amennyiben az étkezéssel kapcsolatos megfelelő óvintézkedéseket betartják. A koleraelleni védőoltást ezért nem javasolják turistáknak, csak a fokozottan veszélyeztetetteknek, például háború, vagy természeti katasztrófa sújtotta területen tevékenykedő humanitárius szervezetek tagjainak, menekült táborokban dolgozóknak, hajókon szolgálatot teljesítőknek.
Járványos agyhártyagyulladás
A járványos agyhártyagyulladás (meningitis) cseppfertőzéssel terjed, de szoros kontaktus szükséges a fertőzés kialakulásához. Szórványosan a fejlett országokban is előfordul. Járványos méretű az előfordulása Közép-Afrikában és az Arab-félszigeten, ezért az ide utazóknak javasoljuk az oltást. Mekkába induló zarándokoknak kötelező.
* Gyermekbénulás A fejlett és a fejlődő országok nagy részében is felszámolták a gyermekbénulást, néhány régióban azonban még mindig előfordul.
* Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás. A betegség előfordulása egész Közép-Kelet Európára jellemző.
* Malária A malária magas lázzal járó betegség, melyet szúnyogcsípés terjeszt. Oltása nincs, gyógyszer szedésével védekezhetünk ellene. A trópusi országokban fordul elő.
- Évekkel ezelőtt Németországban két szervátültetett beteg közül az egyik meghalt veszettség diagnózisával, mert egy olyan elhalálozott fiatal nő szerveit kapták meg, aki Indiából hazatérve szívrohamot kapott. A donort még ott Indiában minden jel szerint veszett állat harapta meg, azonban a tünetek megjelenése előtt meghalt. Szervei 6 órán belül átültetésre kerültek. Hogyan történhetett ez meg, nem volt veszettség ellen beoltva az elhunyt? Egyáltalán a veszettség ellen kötelező magyar állampolgárnak beoltatni magát, ha külföldre megy?
- A veszettség elleni oltás nem kötelező az utazóknak. Akkor javasolják beadását, ha fokozott a fertőződés veszélye, például vadászok, állatgondozók, biciklivel, motorkerékpárral közlekedők esetében. Gyermekeknél szintén nagyobb a kockázat, mert gyakrabban kerülnek kapcsolatba állatokkal, és nem mindig számolnak be róla szüleiknek. A fertőzés nemcsak harapás, karmolás útján terjed, hanem a veszett állat nyálának sérült bőrre, illetve nyálkahártyára (szem!) kerülésével is bekövetkezhet.
Nagyon fontos, hogy amennyiben utazásunk során kapcsolatba kerültünk valamilyen állattal, azonnal forduljunk orvoshoz. Nemcsak róka, kutya és macska fertőzhet, hanem bármilyen emlősállat, így rágcsálók, denevérek is!
- Hol lehet az oltásokat beadatni, illetve hogyan igazolhatja valaki, hogy megkapta a szükséges oltásokat?
- Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzetközi Oltóhelye:
1138 Budapest, Váci út 174.
tel: 465-3809
A magyarországi nemzetközi oltópontokról részletes információ ITT található. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (ÁNTSZ) minden megyei intézetében működik Nemzetközi Oltóhely. A Nemzetközi Oltóhelyeken kétnyelvű Nemzetközi Oltási Bizonyítványt állítanak ki.
- Mennyi idővel az utazás előtt kell beadatni az oltást, oltásokat?
- Ideális esetben 4-6 héttel indulás előtt kell elkezdeni az oltások beadását, ugyanis a legtöbb oltás esetében 1-3 hét múlva alakul ki a védettség, illetve a hepatitis B elleni második oltást 1 hónappal az első oltás után kell beadni.
- Mi történik akkor, ha valaki bejelentkezett az oltóhelyre, egy konkrétidőpontra és közben influenzás lesz? Megkaphatja-e az oltást, vagy sem, és ha nem, halasztania kell-e egy esetleg 1 hét 10 nap múlva aktuálisrepülést?
- Az oltásoknak bizonyos esetekben nem adhatók be. Ilyenek: akut, lázas megbetegedés, túlérzékenység az oltóanyag valamely komponensével szemben, az immunrendszer bizonyos megbetegedése, terhesség, korábbi oltás után jelentkezett súlyos oltási reakció. Lázas megbetegedés esetén az oltás beadását a gyógyulásig halasztani kell.
- Mi a helyzet az un. "Last Minute" utakkal? Mit tegyünk, hogy el tudjunk utazni ilyen helyekre, akár az utolsó pillanatban? Lehet, ill. érdemes esetleg előre beadatni ezeket a preventív jellegű védőoltásokat? Meddig biztosítanak védettséget?
- Az oltások hosszú időre biztosítanak védettséget. A legfontosabb oltások esetében az alábbi táblázat mutatja a védettség időtartamát.
| Betegség neve | Oltási séma |
Védettség időtartama |
| Hepatitis B | 3 alapoltás | életre szóló |
| Hepatitis A | 2 alapoltás | min. 15 év |
| Diftéria-tetanusz | 1 oltás | 10 év |
| Gyermekbénulás | 1 oltás | 10 év |
| Agyhártyagyulladás | 1 oltás | 3 év |
| Tífusz | 1 oltás | 3 év |
Akik gyakran utaznak, mindig figyeljenek arra, hogy az oltásaik naprakészek legyenek. Ebben az esetben, még ha az utolsó pillanatban is kerül sor csak a döntésre, a védettségük biztosítva lesz.
Azok, akik közvetlenül az utazás előtt oltatják be magukat, számítsanak arra, hogy a védettség csak az oltás beadását követően 1-3 héttel alakul ki. Létezik hepatitis A elleni passzív védőoltás, melynek hatása egy hét alatt már kialakul, de csak három hónapig ad védelmet.
- Ha valaki például allergiás, attól még megkaphatja ezeket a védőoltásokat?
- Amennyiben az oltóanyag valamelyik komponensével szemben allergiás, nem kaphatja meg az oltást. Ez azonban nagyon ritka, hiszen a modern oltóanyagok gyártásánál alapvető szempont, hogy minél kevesebb segédanyagot, tartósítószert használjanak.
- Sokszor halljuk ismerősöktől, hogy külföldi útjuk során gyomorfertőzést kaptak, napokon keresztül hasmenéssel kínlódtak. Milyen tanácsot adna a külföldre utazóknak ennek megelőzésére?
- Azokban az országokban, ahol a közegészségügyi viszonyok nem megfelelőek, különös figyelmet kell fordítanunk a megfelelő higiéniai rendszabályok betartására:
• Tilos csapból vizet inni, csapvízzel fogat mosni.
• Jégkockát ne kérjünk az italunkba.
• Ne együnk nyers salátát, csak hámozható gyümölcsöt.
• Ne vegyünk utcai árustól ételt, fagylaltot.
• Csak frissen készült, kellően átsütött-főzött, forrón tartott ételt együnk.
Ezeket a szabályokat egyszerűen így is fogalmazhatjuk: Forrald fel, süsd meg, hámozd meg, vagy felejtsd el!
Amennyiben mégis kialakul a hasmenés, széntablettát, vagy más hasonlóhatású készítményt, bélnyugtatót, folyadékpótlásra alkalmas oldatot kell használni. Ezek a készítmények recept nélkül kaphatók a patikákban.
Legfontosabb, különösen gyermekeknél a kiszáradást elkerülni. Ezért amikor hasmenés elkezdődik, több folyadékot kell inni a szokásosnál, és ha a hasmenés több mint egy napig tart, folyadékpótló sóoldatot kell inni. Ha láz, véres széklet, gyakori vizes hasmenés lép fel, vagy több mint három napig tart a hasmenés, forduljunk orvoshoz.
- Végül, de nem utolsó sorban a külföldi utak kapcsán nem lehet nem beszélni az AIDS-ről, bár a kérdés nem védőoltások kérdése, pusztán epidemiológiai. A külföldre utazók fokozottan veszélyeztetettek, a fertőzés ellen pedig ma még nincs ellenszer. Mit tanácsol az utazóknak?
- Az AIDS vérrel (orvosi beavatkozás, akupunktúra, piercing, tetoválás) és szexuális úton terjed.
Amennyiben hosszú útra indulunk, utazás előtt végeztessünk orvosi, fogorvosi vizsgálatot, hogy ne külföldön kelljen kezelésre járni. Érdemes magunkkal vinni steril tűt, fecskendőt.
Az óvszer megfelelő használata hatásos nemcsak az AIDS, hanem más szexuális úton terjedő megbetegedés ellen is. Fontos tudni, hogy a közösülés minden formája veszélyes lehet. A HIV fertőzésnek nincsenek tünetei, tehát látszólag egészséges partnertől is lehet fertőzést kapni.
Vigyázni kell arra is, hogy az alkohol és a kábítószerek csökkentik a veszélyérzetet!
Tisztelt Főorvos Úr! Köszönöm az interjút.
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona
(A cikk egy korábbi interjú szerkesztett változata)
